Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápia

A Pfaffenrot-féle szinergetikus reflexterápiát (SzRT) az 1970-as években kezdte el kidolgozni dr. Waldemar Pfaffenrot orosz ortopéd- és rehabilitációs szakorvos, alapja a manuális orvoslás. A terápia során módosított miofasciális technikát, akupresszúrát, reflexzóna kezelést, mobilizálást, nyújtást/tonizálást alkalmazunk.A módszer célja a prevenció, a mozgató szervrendszer másodlagos patológiás elváltozásainak csökkentése, megszüntetése, illetve az izomtónus normalizálása.

A technika különféleképpen kezeli a spasztikus illetve a hipotón izomtónust a terápia pontos neurológiai háttere miatt.

A szülők és főleg a gyerekek szempontjából fontos, hogy a terápia nem okoz fájdalmat.A terápia gyakorisága és hossza egyénfüggő, a vizsgálat végén kerül javaslatra.

Kiknek ajánlott?

• lassúbb vagy túl gyors mozgásfejlődés,
• izomtónus eloszlási zavar,
• feszes (spasztikus), laza (hipotón) izomzat,
• minden tevékenység során feltűnően ugyanazt az egyik oldali végtagot preferálják,
• ferdenyak tartás (torticollis),
• Cerebrál parézis (CP)

Komplex konduktív fejlesztés

A komplex konduktív fejlesztés alapja, hogy nem csupán a mozgásfejlesztésre ad lehetőséget, hanem a sokoldalú személyiség kibontakoztatására is.

A foglalkozás során a nagymozgások és a finommanipuláció mellett előtérbe kerülnek többek között az értelmet, a kognitív funkciókat, a beszédet, az egyensúlyt, és a koordinációs képességeket fejlesztő feladatok is.

A gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve olyan célorientált feladatokat végzünk, melyek a mozgáselemekből kiindulva stimulálják az idegrendszert, ezáltal valamennyi területen fejlődéshez vezetnek.

A fejlesztés mindig játékos formában zajlik, tele mondókákkal és gyerekdalokkal, melyek fenntartják a gyerekek figyelmét és a motiválják őket.

KIKET VÁRUNK?

Sok szeretettel várjuk azokat a minimum 3 hónapos korú gyerekeket, akik:

• mozgásfejlődésében elakadást vagy lassabb fejlődést tapasztalnak,
• valamelyik elemi mozgásmintát (forgás, kúszás, mászás, járás) eltérően vagy egyáltalán nem kiviteleznek, 
• minden tevékenység során feltűnően ugyanazt az egyik oldali végtagot preferálják,
• mozgása ügyetlenebb, bizonytalanabb, koordinálatlanabb, 
• izomtónusa túl laza vagy feszes, 
  
• megfelelő fejlődését egy szakember jelenlétében szeretnék nyomon követni, 
  
• diagnosztizált mozgássérüléssel (pl. hemiplégia, diplégia, tetraplégia, athetosis, ataxia, szindrómák), illetve erre utaló tünettel rendelkeznek 
  
• a születési körülményeik miatt veszélyeztetettebbek a fejlődési elmaradás terén (pl. koraszülőtt, oxigénhiánnyal vagy agyvérzéssel született gyermekek)