Az iskolaérettség kritériumai 4. - Beszédkészség, beszédfejlettség, anyanyelvi érettség

Talán mondani sem érdemes, annyira alapvető, hogy a gyerek beszéde, szókincse, kifejezőkészsége nagyban meghatározza, hogyan boldogul majd az iskolakezdéssel, a tanulással. Ezért fontos, hogy a szókincse korának megfelelően gazdag legyen, és változatosan fejezze ki magát. Használjon nyelvi árnyalatokat, összefüggő és nyelvtanilag helyes mondatokkal fejezze ki érzéseit, gondolatait. Legyen képes egy adott témáról önállóan megfogalmazni néhány mondatot.

Lássuk a beszéd területeit részletesebben!

Szókincs, kifejezőkészség

A nagycsoportos kor a nagy mesélés időszaka, már hosszabb történeteket is megértenek, ők is szívesen mesélnek élményeikről az idői sorrendet tartva.

Az 5 éves gyerekek beszédére jellemző, hogy mellérendelő összetett mondatokat alkotnak, körülbelül 2000 szót használnak aktívan. Egy hallott történetet el tudnak ismételni a saját szavaikkal, a ragozási pontatlanságok egyre csökkennek, összetett utasításokat is megértenek.

A 6 éves gyerekek beszédében ragozási pontatlanságok már nem fordulnak elő, képről összefüggően tudnak beszélni, árnyaltan tudják kifejezni érzéseit, gondolatait. Aktívan körülbelül 3000 szót használnak. Megértik az elvont fogalmakat. A megfelelően fejlett beszédkészség alapozza meg az írott nyelv elsajátítását. 

Artikuláció

Egy átlagosan fejlődő gyermek esetében elmondható, hogy 5 évesen már majdnem minden beszédhangot tisztán ejtenek, csak az r hang ejtése tér el, előfordulhat hogy l vagy j hangot ejtenek helyette. 6 évesen pedig minden beszédhangot tisztán ki tudnak ejteni.

Iskolakezdés előtt fontos, hogy minden beszédhangot tisztán ejtsen a gyermek, hiszen az olvasás és írástanulás során, csak akkor tudja megfelelően a betűhöz kapcsolni, ha ki is tudja ejteni. Ha például s helyett sz hangot ejt, akkor olvasásnál is s helyett sz hangot fog ejteni, írásnál pedig s helyett, sz-t fog leírni. Gondoljunk csak bele, hogy egy hang/ betű megváltoztatásával más lehet a szónak a jelentése is, ami pedig az egész mondat vagy szöveg megértését nehezítheti (pl. sál-szál, só-szó). Ha a gyermek csak torzít bizonyos hangokat, tehát mondjuk az sz hangot úgy ejti, hogy közben kidúgja a nyelvét, és egy tompább sz hangot ejt, ez inkább esztétikai hiba, az írott nyelvre ez semmilyen hatással sem lesz. Érdemes azonban ezt is kijavítani logopédus segítségével, mert ez a beszédhiba is adhat esetleg a későbbiekben csúfolódásra okot és felnőtt korban már nehezebb egy hosszú évek alatt berögzül automatizmust kijavítani.

Az 5 éves korban minden gyerek logopédiai szűrővizsgálaton vesz részt az óvodában, ahol nem csak a beszédhangok ejtését, hanem a nyelvi területek működését is felméri a logopédus, ezzel kiszűrve az olvasás-írás elsajátítását befolyásoló esetleges elmaradásokat. Ennek az eredménye alapján, ha szükséges el kell kezdeni a gyermek fejlesztését a sikeres iskolai beválás érdekében.

Beszédészlelés

Nem csak a beszédhangok helyes ejtésére és a mondatalkotásra kell figyelnünk, hanem arra is, hogy a gyermek hogyan dolgozza fel a beszédet, vagyis hogy hogyan működik a beszéd megértése és a beszédészlelés.

A beszédészlelés azt jelenti, hogy ha kimondunk egy – akár értelmetlen – szót, akkor tudni kell azonosítani, hogy az a szó milyen hangokból áll, és azok milyen sorrendben követik egymást. Emiatt rendkívül fontos alapja az írásnak és olvasásnak is, de az idegennyelv tanulásnak is. Ha az a terület gyengébben működik, akkor tünet lehet, hogy a gyermek a szóban felcserél hangokat, pl. paradicsom helyett azt mondja, pacsaridom. Vagy betoldhat szótagokat, pl. de akár fel is cserélheti a szótagokat a szón belül, vagy ki is hagyhat belőle. Jellemző tünet még, hogy gyakran “félrehall” dolgokat, nem azt csinálja, ami a feladat, nehezen tanul új szavakat, nem jutnak eszébe szavak, gyakran visszakérdez, nehezen tanul meg verseket, dalokat. Nehezen tudja megkülönböztetni a beszédhangokat egymástól, nem tud szótagolni. 

A beszédértés

A beszédmegértés a mások által kiejtett szavak, mondatok, szövegek tartalmának, jelentésének a megértését jelenti. Segítségével a gyermek tisztában van a szavak jelentésével, érti, hogy mi a feladata, hogy mire kérik, mit mesélnek neki, majd az iskolában pedig érti, amit olvas.

Ha a gyermeknek gondja van ezen a területen a szülő azt tapasztalhatja, hogy gyermeke nehezen érti meg az elhangzott feladatot, a ragok, toldalékok megértése bizonytalan, például két hasonló történést ábrázoló kép közül nem tudja a helyeset kiválasztani. Nem érti a hallott mese részleteit, összefüggéseit, éppen ezért nem is szeret mesét hallgatni, mert nem tudja kiemelni a lényeget, nem tudja megfogalmazni a hallottakat, az azzal kapcsolatos kérdésekre nem tud válaszolni.

Mit tehetsz Te?

Ebben az életkorban továbbra is fontos, hogy minél többet beszélgessenek a szülők a gyermekükkel, minél több helyzetben tudják kipróbálni kommunikációs készségüket. A Tv- nézést minimalizálva, nagyobb hangsúlyt fektessünk a mesélésre, ami lehet fejből mondott mese is, vagy könyvből olvasott mese is. A mesélés nem csak, a szókincset, mondatalkotást, beszédértést és a képzeletet fejleszti, hanem kapcsolódni is segít egymáshoz, valamint a gyereknek lehetősége van kérdezni, ha valamit esetleg nem ért, lehetőség van a tanulságot, következtetéseket átbeszélni, esetleg a gyerek saját élményeit is szívesebben elmeséli a mese kapcsán. Ezen túl pedig a mesék tanulsága egy-egy mintát is ad a gyereknek hasonló helyzetek megoldására. Minden napra egy mese jeligével érdemes beépíteni a meseolvasást a napi lefekvés előtti rutinba. 

Ez még nem minden!

Ezek tehát az iskolaérett gyermek jellemzői. Nem kevés szempontot kell figyelembe venni, ugye? Blogcikkeinkben végigvettünk a négy fő területet, azonban még felsorolható néhány alapvető ismeret és képesség, amelynek megléte minimum kívánatos, ha egy gyermek iskolás lesz. Ezeknek a feltételeknek, ismereteknek a megtanítása elsősorban a szülő, a család feladata:

  • illendően köszönés, és a megfelelő köszönési formák használata
  • önálló öltözködés: felöltözés, levetkőzés; a ruhák összehajtogatása, ki- és visszafordítása
  • cipőfűző megkötése; cipzár fel- és lehúzása, gombolás használata
  • önálló tisztálkodás, kézmosás, törölköző használata; WC önálló használata; orrfújás
  • evőeszközök megfelelő használata, kés és villa fogása
  • önálló rendtartás a környezetében, a saját holmi el-, ki-, és bepakolása
  • nyomtatott betűkkel íródott saját nevének felismerése
  • saját holmik felismerése (pl. monogramról vagy óvodai jelről is)
  • radírozás, hegyezés
  • rajzeszközök használata: olló, ragasztó, gyurma, ecset, vízfesték
  • versek, mesék; dalok, mondókák ismerete

Ha bizonytalan vagy gyermeked érettségét illetően, segítünk felmérni gyermeked képességeit!

Jelentkezem iskolaérettségi vizsgálatra

Ha pedig már biztos vagy benne, hogy jól jön egy szakszerű felkészítés, Aaszeptemberben induló komplex iskolaelőkészítő foglalkozásunkrészleteit és a jelentkezést itt találod!

Jelentkezem iskolaelőkészítőre

További bejegyzéseink

Babák beszédfejlődése

Babák beszédfejlődése

Szülőként gyakran merül fel a kérdés: mikor kezd beszélni a baba? Ez a blogbejegyzés áttekintést nyújt a baba beszédfejlődési szakaszairól és a megkésett beszédfejlődés jellemzőiről.

Finommotorika fejlesztése: Finommotorika fejlesztő játékok

Finommotorika fejlesztése: Finommotorika fejlesztő játékok

A finommotorika fejlesztése kulcsfontosságú a gyermekek egészséges fejlődéséhez, mivel az általános napi rutinban és a tanulásnál is elengedhetlen ezen képesség megléte. Íme 25 egyszerű finommotorika fejlesztő játék!

Mindent az iskolaérettségről

Mindent az iskolaérettségről

Mikor számít iskolaérettnek a gyermek? Hova lehet fordulni, ha éretlennek látjuk? Mikor szükséges iskolaérttségi vizsgálat? A legfontosabb tudnivalókat szedtük számodra csokorba!

Iskolaéretlenség

Iskolaéretlenség

Sokszor bajban van a szülő, akinek gyermeke sorsáról kell döntenie: menjen-e iskolába vagy sem. Az internet, a baráti kör is tele van más és más véleménnyel, és az óvónő javaslatára igyekszünk hagyatkozni, de ott motoszkál bennünk a kérdés, jó döntést hozok?