Miért nem beszél? Csak lusta?
Miért nem beszél a gyerekem? Meddig normális ez? Csak lusta?
Szükséges már ilyenkor elkezdeni a fejlesztést? Mi még az elfogadható, mennyit késhet, kérdezik a szülők, amikor szerintük a gyermeküknek már beszélni kellene. Ezekre keresem a választ az adott bejegyzésben és remélem, új információkkal szolgálhatók az olvasó, a szülők számára.
Nagy egyéni különbségeket mutat és sok tényezőn is múlik az, hogy mikor, milyen életkorban is indul meg a beszéd. Nem mindegy az sem, hogy gyermekünk milyen nemű: a hivatalos beszédkésési határ a lányoknál 2,5, míg fiúknál 3 éves kor. Éles határ ugyan nem húzható, viszont eddig a korig elvárható, hogy mások által is érthető beszéd kialakuljon, elkezdődjön.Azonban nem kell ilyen sokáig, 3 éves korig várni a vizsgálattal, játékos fejlesztéssel.
Az a kisgyerek, akinek öntudata már kialakult és érzékeli azt, hogy nem tudja megfelelően kifejezni magát, nem értik meg, frusztrálttá válhat. Más esetben pszichés és viselkedési zavarokat is produkálhat a meg nem értettség, mivel a gyermek megéli saját korlátait.
Mit is várunk el ettől a 2,5 éves korosztálytól a beszéddel kapcsolatban?
- Megérti az egyszerű szóbeli, illetve testbeszéddel megmutatott közléseket.
- Képes az általunk teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak
- Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani
- Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többesszám jele, tárgyrag).
- Megjelenik az „én” és az „enyém” szó
- Elkezdődik ebben az időben a „Miért?” korszak
- Legalább 400 szót ismer, melyekből sokat használ is (100-200).
- Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok
Többféle formája is lehet a megkésett vagy akadályozott beszédfejlődésnek: előfordulhat, hogy a kicsi az életkorához képest kevés szót használ, vagy csak a közeli családtagok számára érthető, amit mond. Akármelyik változat is áll fenn, érdemes elgondolkodni, illetve szakemberhez (logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz, mozgásterapeutához) fordulni, hiszen számos oka lehet a beszédkésésnek. Ezek nagy része kezelhető, fejleszthető és idősebb korban nem is maradnak tünetei.
Több eset ismert azonban, amikor nem csak késés áll fenn, hanem a gyermek másképp sajátítja el a beszédet. Ilyenkor nagyobb, iskolás korban is maradnak tünetek, amik negatívan befolyásolhatják a teljesítményt. Ezért is érdemes tehát szakemberhez, logopédushoz fordulni, hogy a későbbi kudarc élményeket is megelőzhessük gyermekünk életében. Ezek a szakemberek, mozgásterapeuták, logopédusok, itt a Mosolykulcs Képességfejlesztő Központban is tartanak beszédindító órákat, melyek segítenek a gyermeknek a beszédhez szükséges készségek kialakításában, mint a beszédszervek tornája, hangutánzások, hangadások és a megfelelő légzéstechnika. Ezután a passzív és aktív szókincsének fejlesztésében, az összefüggő beszéd elindulásában, nyelvtani szerveződésében, könnyebb és gördülékenyebb fejlődésében tudnak segíteni.
Mi is lehet tehát az oka a megkésett beszédfejlődésnek?
Sokféle indok állhat a háttérben, olyanok is, melyre elsőre nem gondolnánk: Ilyen lehet a késői mászás megjelenése, a járás késése vagy ha felcserélődtek ezek a mozgásfejlődési pontok (előbb kezdett járni a gyermek, mint mászni).
- Születés előtti, születés közbeni, vagy azt követő sérülés
- Terhesség során fellépő fejlődési zavarok
- Koraszülöttség
- Ha oxigénhiányosan született
- Lassabb agyi érés
- Izomfejlődési rendellenesség: ha a gyermek korábban hipotón - laza, petyhüdt izomzatú - volt
- Idegrendszeri éretlenség (ami által más területen is lassabb lehet a fejlődés)
- Autizmus spektrumzavar
- Hallássérülés jelenléte
- Két- vagy többnyelvű babák esetében is késhet a beszédfejlődés
- Öröklött beszédgyengeség, ha előfordult már hasonló a családban
Szülőként a legfontosabb, amit tehetünk, hogy ne legyen nyomás és kényszer a beszéd a gyermek mindennapjaiban. Ha olyan elvárásokat támasztunk a gyermek felé, melyet (még) nem tud teljesíteni, azzal sokszor éppen az ellenkezője érhető el és hárítani kezdi a beszédet. Ez a legfeltűnőbb és első jele annak a környezet számára, ha valami gond van a kicsivel.
Éppen ezért sem érdemes halogatni a szakemberhez való fordulást, akár a saját magunk megnyugtatására is, mint hogy semmit se kezdjünk a dologgal. Amennyiben bizonytalanok gyermekük beszédfejlődését illetően, bátran keressenek fel minket a vizsgálat és akár a későbbi játékos fejlesztések miatt is! Képzett szakembereink, logopédusaink egyéni és kiscsoportos fejlesztésben is foglalkoznak a beszéd késésének terápiájával.
További bejegyzéseink
5+1 Tévhit a kúszásról / mászásról
1. Előbb-utóbb minden gyerek megtanul járni, mindegy hogyan éri el azt. 2. Ha a baba nem mászott diszlexiás lesz. 3. A féloldalas (asszimetrikus) kúszás is kúszás. 4. A négykézláb ringatózás, „kutyázás” valami bajt jelez. 5. A „repülőzéssel” csak a hátizmait erősíti. 5+1. Minél előbb, annál jobb.
Mikor van szükség iskola előkészítő foglalkozásra?
Ma már egyre több fejlesztő foglalkozás létezik, szülőként nem könnyű feladat ezek között eligazodni. Felmerülhet a kérdés, hogy erre valóban szükség van-e, hiszen valahogy a legtöbben kijárják az iskolát.
Annyira rossz napom van! Miért ordít még a gyerek is?
Biztosan minden édesanya tapasztalta, hogy amikor neki rossz napja van, a gyermeke ahelyett, hogy édesen játszana valamit, „csak rátesz még egy lapáttal” és őrült hisztikbe fog bele.b
Az iskolaérettség kritériumai 4.
Talán mondani sem érdemes, annyira alapvető, hogy a gyerek beszéde, szókincse, kifejezőkészsége nagyban meghatározza, hogyan boldogul majd az iskolakezdéssel, a tanulással. Ezért fontos, hogy a szókincse korának megfelelően gazdag legyen, és változatosan fejezze ki magát.