Mondókázzatok - Így segítheted gyermeked beszédfejlődését!
Minden szülő izgatottan várja, mikor mondja ki gyermeke az első szavakat, és még izgatottabban, hogy mikor és hogyan fog teljes mondatokban beszélni. Szívünk mélyéről mosolygunk rajta, ahogy a kicsik kifejezik magukat, körbeírnak vagy elmesélnek egy számukra fontos dolgot, történetet. Teszik ezt néhány szavas szókinccsel, még itt-ott billegő hangképzéssel, de hatalmas lelkesedéssel.
A szülők rengeteget tehetnek a gyermek beszédfejlődése érdekében, például azzal, ha mondókáznak vele. Sok szülő csak 1-2 mondókát ismer, pedig ha akár altatás közben, akár játék vagy séta mellett, netán a házimunkát végezve ismételgetnének ilyen ritmikus versikéket csemetéikkel, sokat tennének érte – és egyébként a köztük levő egészséges kötődésért is.
Mondókázás, de kivel?
A szülő szerepe kulcsfontosságú, és hatalmas előnyben van az óvó nénikhez és bácsikhoz képest, ugyanis az első években szinte a nap 24 órájában együtt vannak, olyan érzelmi kötődéssel, amilyet az oktatási intézmények nem tudnak megteremteni. Ráadásul a szülőnek nem 10-16-20 gyerek közt kell megosztania figyelmét, csak a sajátjára koncentrálhat. Beszélj akkor is a babádhoz, ha ő még nem tud válaszolni, ezzel segíted a beszédfejlődését.
Mikor érdemes elkezdeni?
Mint annyi mindenre, erre is igaz, hogy nem lehet elég korán. A kicsi már a pocakban is hallja az anyukája hangját, érzi a ritmust, ezért már várandósan is van értelme mondókákat mondogatni. A baba születését követően pedig a kapcsolódást is erősíti. A szokást tehát már akár várandósan is ki lehet alakítani..
Mit fejleszt a mondóka?
A rendszeres ritmikus mondókák pozitív hatásairól hosszan lehetne beszélni, de kiemelünk néhány fontos tényezőt, amik biztosan segítik a te gyermeked fejlődését is:
- Ritmusérzék és muzikalitás, nyelvi fejlődés
A beszéd fejlődéséhez az anyanyelvünk ritmusának és dallamának megismerése elengedhetetlen, a mondókázás tehát ezt és a zenei érzéket, ritmusérzéket is fokozza.
- Memória
A rövid, ritmikus versike megtanulása a sokszori ismétlésen múlik. Mondjátok el újra és újra és újra és újra… ha meguntátok, tegyétek félre néhány hétre, tanuljatok meg egy másikat, majd később ismét feleleveníthetitek. Ez stimulálja a memóriát, ami a beszédtanulás alapja.
- Agyi fejlődés
A kisbabák agya a külvilágtól kapott ingerekre reagálva fejlődik. Új idegpályák alakulnak ki, idegszálak kapcsolódnak egymáshoz, ahogy az ingerek érik. A mondókázás közben is ez történik. A ritmus ugyanis a bal, a dallam pedig a jobb agyféltekét fejleszti. A mondóka ismételgetése közben a két agyfélteke összehangolódik, amely szükséges a beszéd és a harmonikus mozgás kifejlődéséhez.
- Szókincs
Minden mondókával új szavakat tanul a gyermek, ráadásul olyan játékos, élvezetes formában, hogy észre sem veszi. Állatok, hétköznapi tárgyak, napszakok, évszakok és még sok más alapszavunk kerül így be a szókincsébe. Meg is állhattok megbeszélni, mi mit jelent, megnézhetitek utána a parkban a varjút, csókát, és a többi, versikében szereplő dolgot.
- Olvasás
Az olvasás a tanulás alapja. Olvasni pedig az a gyerek tud könnyen és szépen megtanulni, amelyik előtte a helyes beszédet is elsajátította. Ebben hatalmas segítséget jelent, ha mondókáztok még jóval az iskolakezdés előtt.
- Játék
A gyerek dolga, hogy játsszon, de mi, felnőttek tudjuk, hogy ilyenkor egyben tanul is. A játék élvezetessé teszi számára új készségek elsajátítását.
Ha nem emlékszel mondókákra, segítünk!
forrás: kerekito.hu
Lóg a lába, lóga,
nincsen semmi dolga,
mert ha dolga volna,
a lába nem lógna.
Jár az óra, tik-tak, tik-tak jár,
benne a manócska kalapál.
Ha megáll az óra és nem jár,
alszik a manócska és nem kalapál.
Cirmos cica, haj,
hová lett a vaj?
Ott látom a bajuszodon,
most lesz neked jaj!
Egy - megérett a meggy,
Kettő - csipkebokor vessző,
Három - te leszel a párom,
Négy - bíz, oda nem mégy,Öt - leszállott a köd,
Hat - hasad a pad,
Hét - sáros a rét,
Nyolc - üres a polc,
Kilenc - kis Ferenc,
Tíz - tiszta víz,
Ha nem tiszta, vidd vissza,
Ott a szamár, megissza!
Amennyiben gyermeked elmúlt 1,5 éves, és nem mondja még a szavak elejét vagy elmúlt 2-2,5 éves, és nem kezdett el beszélni legalább 2 szavas mondatokban, javasolt szakember segítségével beszédindító foglalkozást kezdeni!
További bejegyzéseink
Az iskolaérettség kritériumai 3.
A kognitív terület megfelelő működése elengedhetetlen ahhoz, hogy a körülöttünk lévő világot megismerjük, a minket érő információkat feldolgozzuk, és gondolkodási tevékenységet végezhessünk, mely által a megszerzett tudásunkat felhasználjuk.
Az iskolaérettség kritériumai 2.
Az a 6 éves gyermek számít iskolaérettnek, aki érdeklődik a tanulás iránt. A 6-10 éves gyerekek számára fontos a jó teljesítmény, ezért kiemelt szempont, hogy sikerélmények érik-e, visszaigazolódik, hogy erőfeszítései eredménnyel járnak, vagy nagy nehézséget jelentenek számára.
Az iskolaérettség kritériumai 1.
Vegyük végig, mi tartozik az iskolaérettség ezen felmérendő területébe! Sőt, még abban is segítünk, hogy akár te magad felmérhesd gyermeked képességeit. Jól hangzik? Nézzük!
Mondókázzatok
Minden szülő izgatottan várja, mikor mondja ki gyermeke az első szavakat, és még izgatottabban, hogy mikor és hogyan fog teljes mondatokban beszélni.